Szaladj munkába: motiváció, tervezés, felszerelés és buktatók

Az idei év eddigi legnagyobb projektre volt számomra, amikor a buszos ingázást futásra váltottam. Igaz, hogy csak néhány hete csinálom, de már sikerült ráéreznem a dologra, látom az előnyeit és a hátrányait is.

A váltás egy többlépéses folyamat volt. Előbb valóban erős érveket kellett találjak a futás mellett, majd jött a tervezgetés, az útvonal felderítése, a felszerelés beszerzése és végül a megvalósítás.

Sok mindent el kell döntened, ha ilyen módon akarsz ingázni. Többek között azt, hogy heti hányszor közlekedsz szaladva, oda-vissza futva teszed meg az utat vagy csak napi egyszer, milyen ruhákat és munkafelszerelést hordozol magaddal és mit tudsz a munkahelyeden tartani állandó jelleggel.

És persze hogyan oldod meg a tisztálkodást.

Motiváció

Kezdjük a legfontosabbal. Ez mindenki számára egyedi, és nem árt elgondolkodni rajta, mert minél erősebbek az érveid, annál könnyebb lesz nekivágni az útnak azokon a reggeleken, amikor fáradt vagy, inkább visszafeküdnél az ágyba vagy épp az időjárási viszonyok rémisztenek meg.

Számomra a legfontosabb érv az, hogy másképp nem tudom a futást beiktatni az életembe a téli hónapok során. Sajnos a rövid nappalokat szinte teljes mértékben lefedi a munkám, sötétben pedig nem látok szinte semmit a látásproblémáim miatt — a sétálás is komoly kihívás ilyenkor, nemhogy a futás.

Így vagy kihasználom azt a bő fél-félórányi nappali világosságot amit a munkám meghagy számomra hajnalban és sötétedéskor, vagy lemondok kedvenc sportomról néhány hónapig.

A lemondást két hétig bírtam, még úgy is, hogy a hétvégéken szaladtam. A futás teljesen részévé vált az életemnek Az nem igazán megoldás, hogy más sportra váltok. A futópadot pedig ki nem állhatom.

Az autós ingázás a legelterjedtebb módja a munkába járásnak. Szintén a látásproblémáimhoz köthető, hogy nincs jogosítványom, így az autózás sosem volt része az életemnek. De elnézve, hogy mekkora dugók vannak szerte mindenfelé, nem hinném, hogy sokáig bírnám a volán mögött minden nap. És annál értelmesebben szeretem eltölteni a reggeleimet, mintsem parkolóhely vadászattal.

A tömegközlekedés sokunkat érint, ámde kevesen rajonganak érte. Számomra egy szükséges nyűg, ami pár nap alatt az idegeimre megy. Új munkahelyemre már az első napon másfél órát utaztam busszal, egy kisebb vagyont fizettem a jegyért, majd fáradtam és csontig fagyva érkeztem meg. A kicsit kevesebb, mint hat kilométeres távot ennyi idő alatt hátrafelé sétálva is letudom.

Gondolkodj el, hogy mi motiválhat egy ilyen váltásra és miért lesz tőle jobb az életed. A vele járó akadályokat viszonylag könnyű leküzdeni, ez ne tartson vissza!

Felszerelés

A futóruházatot mondanom se kell, hiszen az alapkellék a futáshoz. Szeretem a kicsit lazább, kényelmesebb ruhákat, amit könnyen lehet fel és levetni, jól bírja a gyűrődést, a napi használatot és a gyakori mosást. Ha nem igazán van ahová kiteregesd futás után őket, hanem a táskádban kell lapuljanak, akkor nagyon fogsz örülni, hogy nem pamutcuccban szaladgálsz.

A legfontosabb ruhakellék valamilyen rikító színű felső, napjainkban az élénksárga a legelterjedtebb. Ez rossz fényviszonyok között is jól látható.

Szükséged lesz egy hátizsákra. Az alapszabály itt az, hogy a lehető legkisebbet vedd, amibe elférnek a dolgaid. Ahány munka, annyiféle felszerelés, te kell eldöntsd, hogy mit hordozol magaddal.

Én egy 10 literes futóhátizsákot választottam a Salomon-tól, ami szükség esetén 3 literrel növelhető — ez látható a fenti képen, első futva ingázós munkanapomon. Nem rajongom a hátizsákokért, és egy alsókategóriás Kalenji nagy csalódás volt számomra, így mindenképp csak minőségi, futásra specializált hátizsákok között nézelődtem. Hamar kitanultam a használatát és elégedett vagyok vele.

A belepakold dolgaim:

  • ebéd
  • farmer
  • alsónadrág
  • zokni
  • rövid ujjú
  • pénztárca
  • kulcsok
  • törölköző
  • tusfürdő
  • szemüvegtörlő kendő
  • dezodor
  • mobiltelefon
  • papírzsebkendő
  • egy pár cipő — ritkán

Első nap bizony alig tudtam a 13 literre bővített táskába belegyömöszölni a dolgaimat, de pár nap után mindennek kialakult a helye és most könnyedén elfér mindenem a 10 liternyi helyen is. Még marad is hely pár plusz dolognak, amit néhanapján kell hordozzak. Egyedül a cipőim nem férnek bele, azt a külső zsebekbe rakom, de csak hétfő reggel és péntek délután hordozom őket.

Az ebéd kérdésén sokat nem merengtem, mivel magam főzöm a kajáim és semmi okát nem láttam ennek megváltoztatására. A legfontosabb döntés itt az volt, hogy csak szilárd ételeket hordozok magammal és doboz helyett erősebb műanyagzacskókat használok, mivel azok sokkal jobban felveszik a hátizsák és a hátam alakját.

Törölköző terén erősen ajánlom, hogy mikroszálast válassz. Ez lényegesen könnyebb, kevesebb helyett foglal és sokkal gyorsabban szárad, mint a pamuttörölközők. Használatát hamar ki lehet tanulni. Számomra bőven elég egy 90×45 centiméteres, ami alig több 50 grammnál, és fél óra alatt megszárad tusolás után.

A tusfürdővel is spóroltam, helyet és tömeget. Valami régi futóversenyen kaptam ajándékba kisméretű, 50 ml-es tubusokat, azokat használom, így nem kell egy nagy tusfürdőt vonszolnom.

Fejlámpa és piros villogó a hátizsákodon feltétlenül szükséges ha sötétben szaladsz. Hiába látsz olyan jól sötétben, mint a macska, a legjobb mindent megtenni, hogy téged is lássanak.

Munkában hagyható dolgaid

A saját dolgod megkönnyítése érdekében amit csak lehet hagyj a munkahelyeden. Például sok értelme nincs napi szinten oda-vissza hurcolni a tusfürdőt, ha ott tudod tartani.

Nálunk viszonylag messze van az asztalom a tusolótól, így inkább az apró dolgokat hordozom napi szinten. Egy pár cipőt és egy kapucnis felsőt viszont szinte mindig az irodában hagyok.

A cipő általában a méretes darab, abból jó fenntartani egyet amit kizárólag az irodában használsz és akkor nem kell hordozd.

Lehet a dolgokat kombinálni is, például hétfő reggel busszal beviszel egy hétre való ruhát munkába és akkor jóformán napokig üres hátizsákkal közlekedhetsz. Pénteken pedig hazaviszed a szennyest.

Hogy mit hordozol és mit nem, a körülményeidtől függ. Ez is kialakul egy kis gyakorlással.

Mennyit szaladsz?

Döntsd el, hogy heti hányszor vagy hajlandó futva járni munkába, és hogy csak egyik irányba vagy oda-vissza is szaladsz!

Vigyázz arra, hogy nagyon ne emeld meg a heti kilométeradagodat ha úgy döntesz futva fogsz ingázni.

Számomra már megszokott dolog a heti 80-100 kilométernyi futás, így a napi 11-12 km amit futva ingázok nem terhel meg fizikailag. A nagy újdonság az volt, hogy még soha nem futottam napi kétszer, most pedig minden nap — pontosabban hétköznap — ezt teszem. Habár az első néhány napban fárasztó volt, hamar hozzászoktam.

Tapasztalataim szerint a legkényelmesebb, ha oda-vissza is futva teszem meg az utat. Így nem kell azon törnöm a fejem, hogy a tél közepén hogyan legyen egyszerre nálam futó- és vastag hétköznapi ruházat.

Ha csak reggelente szaladsz munkába, akkor alapkellék a munkahelyi zuhanyzó. Mindenképp számold bele a napi időbeosztásodba a tisztálkodással eltöltött időt is, nehogy elkéss munkából! Ilyen esetben viszont el kell döntsd, hogy milyen ruhában mész haza délután és azt hogyan tudod magaddal vinni reggel.

Arra érdemes figyelned, hogy ne felejtsd a dolgaidat a zuhanyzóban, öltözőben! Első nap a törölközőmet, második nap a rövid ujjúmat felejtettem ott, szerencsére mindkettőt megtaláltam pár órával később. Ellenben kétségeim vannak, hogy például a sportórámat viszont láttam volna, ha az marad ott.

Viszont ha nincs zuhanyzó a munkahelyeden, akkor nagy macera reggel tisztálkodni, így ebben az esetben jobb választás, ha csak a hazaútjaid során szaladsz. A zuhanyzó hiánya ne legyen egy kifogás!

Útvonal tervezése

Nem mindig a legrövidebb út a legjobb, ha futva közlekedsz. Egy kicsit hosszabb útvonal egy kerékpárút mentén, egy nyugisabb városrészen keresztül vagy a mező közepén jóval élvezetesebbé és biztonságosabbá teszi az utad, mintsem egy forgalmas út mellett közlekedve.

Nem kötelező a teljes utat az otthonodtól a munkádig futva megtenni, nyugodtan autózhatsz, buszozhatsz vagy vonatozhatsz egy darabig, majd az utolsó kilométereket szaladva teheted meg.

Miután megvolt a meghatározott útvonalam — amit nem nagyon ismertem, hiszen új vagyok ebben a városban — két napig sétálva tettem meg azt, nem futva. Mindezt azért, hogy minden apró részletre tudjak figyelni, ahol gondok akadhatnak.

Mindig akad bonyolult útkereszteződés, amin nehéz kiigazodni. Utcák, melyek mentén nincs járda. Néhány utca kijárata nem minden szögből látszik, itt könnyedén elüthet egy autó. A kerékpárosok sem mindig követik a kerékpárutat. A járdára kirakott szemeteskukák is bekavarhatnak. Az üzletekből, kapukból előbukkanó — és a telefonjukat pötyögtető — gyalogosokról nem is beszélve.

Ezeket az akadályokat szeretem észben tartani, hogy amikor reggel álmosan vagy munka után fáradtan szaladok se érhessen meglepetés. Gondolj arra, hogy nem csak te, de az utakon közlekedő emberek nagy többsége is álmos és fáradt, figyelmetlen, és neked fog fájni ha elüt egy autó vagy bicikli.

Megvalósítás

Ha már mindent elterveztél, beszereztél és az erőnléted is megengedi, akkor uccu neki! Érdemes kipróbálni, még ha nem akarod rendszeresen csinálni akkor is. Sosem lehet előre tudni mi vár rád, időközben kialakul, hogy mennyit és mikor tudsz így közlekedni.

Számomra abszolút bevált. Az elmúlt hetek során megspórolt buszjegyek árából simán kijön a hátizsák és egyéb kellékek ára. A közlekedési módom lecserélésével anélkül tudtam beiktatni a sportot az életembe, hogy az plusz időt venne el.

Nem minden reggel egyszerű elindulni a mínusz fokokban, a süvöltő szélben vagy a zuhogó esőben, mégis jobb választás, mint a buszozás. Ezeket pedig bőven kárpótolja az, hogy szinte minden nap láthatom a napfelkeltét és a napnyugtát, miközben a bringával ingázóknak köszönök és helybenhagyom a dugókban álldogáló autókat és buszokat.

A gyaloglással összehasonlítva sokkal kevésbé fáraszt ki és feleannyi idő alatt letudom az utat.

Az már csak hab a tortán, hogy — bármilyen fáradt is legyek induláskor — frissen, mosolyogva és energiával tele érkezem meg munkába és haza.

11 hozzászólás a(z) “Szaladj munkába: motiváció, tervezés, felszerelés és buktatók” bejegyzéshez

  1. Szia!

    Én megoldom úgy a dolgot, hogy ha nem futok, akkor bringával megyek melóba és előtte beviszem a másnapi ruhámat.
    Zuhany lehetőségem van, a ruháim még télen is megszáradnak a PC-n, vállfán stb :). Tisztálkodó szert bent tartok, plusz cipőt és kabátot is.
    Így melóba futásnál nincs nálam más, mint a telefonom, SZÉP kártya/bankkártya/kp és a belépőkártyám. Ezek pedig a karomon elférnek. Még van, hogy egy almát is viszek magammal 🙂

    1. De jó, hogy más is szalad munkába! Cipő és kabát nálam is mindig ott van a munkahelyemen, a többit hordozom magammal. A lényeg, hogy mindenki megtalálja mi működik neki.

      Mekkora távot szaladsz?

        1. Szép kis táv, gratula! Nekem csak 5,4 km — mondjuk a munkatársaim még emiatt is marslakóként néznek rám —, de oda-vissza, heti ötször, és máris 50+ km jön ki belőle.

          Jó a blogod, írjál gyakrabban 🙂 Ahogy látom nagyjából ugyanolyan gyorsak vagyunk futás terén.

          1. Vagy ugyanolyan lassúak, nézôpont kérdése 🙂

            Amúgy ja, engem is megnéztek az elején még, most már hozzászokott a közvetlen környezetem, de még néha olyanok is rákérdeznek, hogy ma bringával vagy futva vagyok, akikrôl nem is tudtam, hogy tudnak róla 🙂

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.