Címke: pulzus

Pulzusmérés csuklóról sportolás közben

Hasznosnak találom a pulzus alapú edzéseket, több hónapig is kísérleteztem vele és kifejezetten jó eredményekre jutottam. Ellenben a mellkasra erősített pulzusövet soha nem tudtam megszokni és bizony hamar lemondtam a használatáról.

A pulzusöv használata számomra túl macerás. Akármit elkövettem vele, a legtöbbször vagy túl laza volt és csúszkált, vagy túl szoros volt és korlátozott a légzésben, mozgásban. Mindkét esetben kényelmetlen volt és elterelte a figyelmem a futásról és a környezetemről.

Arról nem is beszélve, hogy az érintkezőket nedvesen kell tartani, ami bizony nem mindig olyan egyszerű.

Gondolom nem vagyok egyedül, aki nem szereti a pulzusövet, ez abból is látható, hogy a piacot egyre jobban ellepik a csuklóra erősíthető pulzusmérők.

Ezek teljesen más technológia segítségével mérik a pulzust és habár mondhatni még gyerekcipőben járnak, van már néhány használható, kifejezetten sportolóknak szánt termék.

Pulzusmérés csuklóról sportolás közben bővebben…

Suunto Quest sportóra – Running Pack – részletes bemutató és teszt

A Suunto Quest sportóra különösnek tűnhet, kiváltképp ha szabadtéri sportokhoz akarod használni, mivel nem rendelkezik beépített GPS vevővel.

Ezen óra alapvető funkciója a pulzusmérés, melyhez attól függően, hogy mire szeretnéd használni, különálló eszközökkel tudsz párosítani, ilyen a  Foot POD, a Bike POD és a GPS Track POD.

Ennek a megközelítésnek megvannak a saját előnyei és hátrányai, és habár a mostani sportórák nagyon elmentek a beépített GPS irányába, ízlés és igények kérdése, hogy kinek melyik a megfelelőbb.

Én a futók számára ajánlott, Running Pack nevű csomagot használtam az elmúlt fél évben, mondhatni teljes megelégedéssel. A csomag részei:

  • Quest óra
  • Dual Comfort Belt pulzusöv
  • Foot POD Mini lábmérő
  • Movestick Mini USB stick

Bemutatóm nem egy használati útmutató — arra ott az órához kapható dokumentáció —, hanem a funkcionalitásokat emeli ki és vizsgálja meg, részletezve az előnyöket és hátrányokat.

Suunto Quest sportóra – Running Pack – részletes bemutató és teszt bővebben…

Szentgyörgy Félmaraton: korosztályos 3. hely

A megszokott július helyett az idén szeptemberre csúszott a verseny időpontja. Ezáltal a nyári meleg helyett őszi hideg fogadott, ami talán az egyik oka annak, hogy kevesebben vettek részt ezen a futáson.

Tavaly ott voltam, és mindenkitől eltérően szandálban szaladtam. Kísérletező kedvemben voltam, a tipikus futócipőtől egészen a minimumig lementem pár hónap alatt, amíg megtaláltam az aranyközéputat. A dolog nem végződött jól, lesérültem és egy hónapra kivontam magam a forgalomból.

Az idén már megvolt a bejáratott futócipőm, amiben hónapokig edzettem, versenyeztem. Mondhatni megtaláltam a számomra ideális lábbelit, így már nem kellett ezzel variáljak.

Sokáig gondolkodtam, hogy tempó vagy pulzus alapján lőjem be a sebességemet, aztán a döntést meghozta helyettem az elektronika. Pár nappal a verseny előtt, az elemcserétől a pulzusöv bemondta az unalmast. Nem tagadom, örömmel dobtam be a fiókba, fél év alatt se tudtam megszokni és a hasznosságát illetően is egyre több volt bennem a kétség.

És a sok technika helyett előkerült régi jó barátom is, aki évekig segítette a munkámat: az érzés alapú futás!

A szervezés javult, a kis csapat kihozta a maximumot a lehetőségeikből és látszott rajtuk, hogy szívvel-lélekkel csinálták — ez sokszor többet jelent, mint ha minden tökéletes lenne.

Szentgyörgy Félmaraton: korosztályos 3. hely bővebben…

Pulzustartományok kiszámítása a Karvonen képlettel

Minden állóképességi sport során hasznodra lehet ha alkalmazod a pulzuskontrollt. Ennek pedig alapja, hogy tudd a pulzustartományokat.

Többféle módszer és képlet létezik ezen tartományok meghatározására, a legismertebbek a maximum pulzust használják kiindulópontnak. A Karvonen képlet túlmegy ezen, a nyugalmi pulzust is számításba veszi, így jóval pontosabban tudja meghatározni a tartományokat.

Habár nem tökéletes, manapság ezt a módszert tekintik a legpontosabbnak. Öt hónapja használom és elégedett vagyok vele.

A számítások pontosságát növeli a maximális és nyugalmi pulzus minél precízebb meghatározása, képletek helyett mérésekkel.

Pulzustartományok kiszámítása a Karvonen képlettel bővebben…

Fordított stratégiával egy könnyed maratonért

Maraton futás előtt egyik legfontosabb dolog, hogy egy megfelelő stratégiát állíts fel, amit a verseny során követni fogsz!

Sajnos ezt csak kevesen teszik meg — én is hanyagoltam régebb —, a jellemző az, hogy egy irreális időt és tempót tervez a futó, álmodozik, nem veszi figyelembe a körülményeket, aztán alulteljesít és csalódottan megy haza.

A legjellemzőbb maratonfutás az, hogy a futó túl gyorsan szalad az első néhány kilométeren, utána fokozatosan elkezd lassulni, majd valahol a 30-35. kilométer környékén kimerül, begörcsöl, lesérül, eléhezik, vagy találkozik a “fal”-lal. Innentől pedig már csak kínszenvedős kocogás és sétálás következik a célvonalig.

A másik módszer egy maraton lefutására pedig az, hogy a tervezett idő alapján végig egyenletes tempóban szalad a futó. Itt nagyon fontos eltalálni a tökéletes tempót, különben vagy a végére lelassulsz, vagy alulteljesítesz magadhoz képest.

Mindkettőt próbáltam, sajnos nem váltak be. Egy maratont se tudtam terv szerint végigcsinálni, mindig zsákbamacska volt, hogy mi fog történni az utolsó 10 kilométeren. Volt már hasfájásom, térdsérülésem, görcsölő vádlijaim, és egyszer eléheztem és jött a “fal”.

Ezért választottam egy gyökeresen különböző stratégiát a legutóbbi maratonomhoz — a Székely Maratonhoz —, mely nagyon jól működött, és egy valóban sikeres maratont tudhatok magam mögött, melyet könnyedén, problémák nélkül teljesítettem.

Fordított stratégiával egy könnyed maratonért bővebben…

9 dolog amit az idei 2014 kilométer futás során tanultam

A tavaly találkoztam először azzal, hogy a futók szeretnek egy évben annyi kilométert — vagy mérföldet — szaladni, mint az aktuális évszám. Ezt valahogy mindig egy furcsa célnak tartottam, és az idén, jóformán anélkül, hogy különösebben érdekelt volna, összejött.

Már az ezredik kilométeremet szaladtam márciusban, amikor felmerült bennem ennek a lehetősége és amolyan sokadik célként bekerült a tudatomba.

Télen a versenyekre való felkészülés, tavasszal pedig a versenyeké volt a szerep, és közben csak gyűltek és gyűltek a kilométerek. Volt ebben alapozás, résztávozás, hegyi futás, terepfutás, maraton és félmaraton is.

Fél év alatt összejött a 2014 kilométer, ami alatt sokat tanultam, úgy önmagammal, mint a környezetemmel kapcsolatban.

9 dolog amit az idei 2014 kilométer futás során tanultam bővebben…

Prága Maraton: középkori utcákon, hídakon és épületek között

A prágai maraton a tavaszi utcai futóversenyek egyik legszebb útvonalán halad végig. A szűk, kacskaringós, macskaköves utak régi épületek között haladnak, majd kiviszik a futót a Moldva partjára, ahonnan gyönyörű rálátás nyílik a város kastélyára.

A több ezer futó — élükön kenyai, etióp és más nemzetiségű elit atlétákkal — olyan sokszor szeli át a folyót annak hídjain, hogy egy idő után már követni sem tudja melyik partján járnak.

Mindehhez profi szervezés kapcsolódik, amivel a verseny kiérdemelte az IAAF — Nemzetközi Atlétikai Szövetség — arany fokozatát, hivatalos nevén IAAF Road Race Gold Label.

Ezen a versenyen vehettem részt pár nappal ezelőtt. A verseny, ahogy az egy maratonhoz illik sok olyan dologgal meglepett, amikre nem számítottam.

Prága Maraton: középkori utcákon, hídakon és épületek között bővebben…

Edwards, Foster, Wallack: Futók kézikönyve – könyvkritika

A Futók kézikönyve egy terjedelmes, részletgazdag, sok futással és egyéb sportokkal kapcsolatos témát felölelő könyv.

Méreteit tekintve a közel 1 kilogrammos könyvet több mint 200 oldalnyi minőségi A4-es lapra nyomtatták, így bőven jut hely benne a pulzusalapú edzésmódszerek, nyújtógyakorlatok, ruházat, versenyzés, táplálkozás, keresztedzés és edzéstervek bemutatásának.

A könyv alcíme szerint Kezdőknek és haladóknak egyaránt ajánlott. Ezt átírnám arra, hogy Kezdőknek és középhaladóknak, mivel aki már több futással kapcsolatos könyvet elolvasott, és több éve szalad, azaz haladónak tekinthető, annak kevés újat tartogat a könyv.

A könyvet három szerző írta. Sally Edwards korábbi ironman világcsúcstartó és profi maratonfutó, Dr. Carl Foster edzés- és sportfiziológiai egyetemi tanár, míg Roy M. Wallack a fitnesz célú testedzések mestere.

A szerzők legtöbbször egyes szám, első személyben mesélik el történeteiket vagy írják le véleményüket. Számomra többször is zavaros volt, hogy mikor épp melyikük mondatait olvasom, nincs egyértelműen jelezve, hogy épp ki a mesélő, így nagyon összekavarodtam néha amikor egymással ellentmondó véleményeket olvastam egymást követő bekezdésekben.

Edwards, Foster, Wallack: Futók kézikönyve – könyvkritika bővebben…

1:25 órás egyéni legjobb idő a Vivicittá Félmaratonon

A múlt hétvégén újra a Budapest Vivicittá futóversenyen vettem részt. Két év után tértem vissza ide, mert annyira megtetszett akkor, hogy muszáj volt még egyszer teljesítsem.

Ősz óta nem szaladtam versenyen, csak alapoztam és készülgettem a májusi maratonomra. Így érthető, hogy teljesen ki voltam éhezve egy jó versenyre, amin beleadhatok apait-anyait.

És ez sikerült is. Minden tökéletesen összeállt a verseny napjára és leszaladtam életem leggyorsabb félmaratoni távját!

A verseny sok mindent tartogatott számomra, örültem, hogy részt vehetek rajta. Ott voltak a csapattársaim az evopro SC-től, a Margit-szigeten fergeteges hangulat uralkodott egész nap, tökéletes volt az időjárás és profi volt a rendezés.

Ez volt az első versenyem ahol sportórát és pulzusmérő övet viseltem, melyek nagy segítségemre voltak verseny közben és az utólagos elemzés során is.

És a verseny után az orvosi sátorral is megismerkedtem.

1:25 órás egyéni legjobb idő a Vivicittá Félmaratonon bővebben…

Valóban futásra születtünk?

Ezen a kérdésen gondolkodtatott el az, hogy jóformán három hónap sem telt el az évből, de már szaladtam 1000 kilométert.

Habár a cím ötletét Christopher McDougall: Futni születtünk könyve ihlette, ez a bejegyzés nem a könyvről szól.

Leszámítva az elmúlt 3-4 évet, ha bárkit megkérdeztél volna, akkor sok mindent mondott volna rólam, csak azt nem, hogy sportos vagyok.

A természet is tett róla, hogy ne a fizikumom legyen az erősségem és mégis összehoztam ezt a kilométeradagot. A tavaly kilenc hónap kellett hozza, a tavalyelőtt tizenegy.

Mindezt pedig úgy, hogy minőségi edzésekből sem volt hiány. A heti hat futásomból háromszor komolyan odatettem magam: résztávozás, tempós futás és hosszú futás. Céljaim között szerepel az idén két-három maraton teljesítése és számtalan rövidebb verseny is.

Valóban futásra születtünk? bővebben…