Címke: Budapest

Vivicittá Félmaraton: újra megtalálni a futás iránti szenvedélyt

Vivicittá, a kedvenc budapesti versenyem. A tavaszi hangulat és időjárás, a Margit-sziget, a barátok és a változatos hosszúságú távok teszik számomra izgalmassá ezt a futófesztivált. Az idén szaladtam le harmadszorra ezt a félmaraton, és akárcsak az előző években, nagyon tetszett.

Az idei Vivicittá számomra egy különleges fordulópont, ott találtam meg amit évek óta elvesztettem — a szenvedélyemet a futás iránt. Itt sikerült újra akkora élvezettel futni, mint anno öt-hat évvel ezelőtt, a futókarrierem kezdetén. Minden percét élveztem és arcomról nem lehetett letörölni a fülig érő vigyort.

Ez mögött is sok munka áll és sok kísérletezés. Végre sikerült fejben is ott lenni, maximálisan a futásra figyelni, és örülni minden megtett lépésnek.

Ezenkívül lehetőségem volt sok régi és új baráttal találkozni, az esős Anglia után naphosszat élvezni a napsütést, és a verseny győztesével, olimpikonunkkal, Csere Gáspárral is elbeszélgetni.

Vivicittá Félmaraton: újra megtalálni a futás iránti szenvedélyt bővebben…

Budapest Maraton: roston sült futók versenye

Ha október, akkor számomra Budapest Maraton, immáron negyedszerre. Összességében pedig ez volt a hetedik maratonom.

Ez volt a legnehezebb mind közül.

Az idén rengeteget szaladtam, sokkal többet, mint bármikor. 2800 kilométert gyűjtöttem a budapesti maratonig, ezenkívül a nyár folyamán sokat kerékpároztam. Szépen felkészültem, több félmaraton mellett egy tavaszi és egy nyári maratont is bevállaltam.

Ezek után érthető, hogy egyéni legjobb időt szerettem volna szaladni — 3:25 óránál jobbat. A szervezők gondoskodtak róla, hogy ez ne menjen olyan könnyen, mivel az útvonal évről-évre nehezebb lesz, egyre több a kanyar és az emelkedő benne.

Miután a rajtot déli 11 órára módosították, az egyetlen logikus lépés az lett volna, ha visszalépek és keresek egy másik őszi maratont. Előre lehetett borítékolni, hogy meg fogunk sülni a melegben.

És mégis ott voltam. Miért?

A szurkolókért, akik szinte teljes hosszában lefedték az útvonalat.

Budapest Maraton: roston sült futók versenye bővebben…

1:25 órás egyéni legjobb idő a Vivicittá Félmaratonon

A múlt hétvégén újra a Budapest Vivicittá futóversenyen vettem részt. Két év után tértem vissza ide, mert annyira megtetszett akkor, hogy muszáj volt még egyszer teljesítsem.

Ősz óta nem szaladtam versenyen, csak alapoztam és készülgettem a májusi maratonomra. Így érthető, hogy teljesen ki voltam éhezve egy jó versenyre, amin beleadhatok apait-anyait.

És ez sikerült is. Minden tökéletesen összeállt a verseny napjára és leszaladtam életem leggyorsabb félmaratoni távját!

A verseny sok mindent tartogatott számomra, örültem, hogy részt vehetek rajta. Ott voltak a csapattársaim az evopro SC-től, a Margit-szigeten fergeteges hangulat uralkodott egész nap, tökéletes volt az időjárás és profi volt a rendezés.

Ez volt az első versenyem ahol sportórát és pulzusmérő övet viseltem, melyek nagy segítségemre voltak verseny közben és az utólagos elemzés során is.

És a verseny után az orvosi sátorral is megismerkedtem.

1:25 órás egyéni legjobb idő a Vivicittá Félmaratonon bővebben…

Vivicittá Félmaraton: kitűnő hangulatú tavaszi verseny

Kevesebb, mint egy hónap van hátra az idei budapesti rendezésű Vivicittá Félmaratonig, melyen az idén is részt veszek.

Anno két évvel ezelőtt bővítették ki a Vivicittá távjait a félmaratoni távval. Habár tavaly kihagytam, de a tavalyelőttiről sok kellemes emlékem maradt és úgy érzem megéri visszatérni.

Számomra ez volt az első félmaraton, legalábbis ami a versenyeket illeti. Edzéseken többször is megfutottam ezt a távot és fél évvel a Vivicittá előtt a maratoni távot is teljesítettem.

Közvetlenül a maraton után négyesváltóban is szaladtam maratont, így a negyed és a teljes maratoni táv közül hiányzott a félmaraton, amit a Vivicittán pótoltam. Ez egy félmaraton sorozatot indított el nálam és négy hónap alatt zsinórban négy félmaratont teljesítettem.

Bátortalanul álltam hozzá a versenyhez és épp csak teljesíteni akartam a távot, de végül sikerült felülmúlnom magam és egy jó szereplést produkálnom.

Vivicittá Félmaraton: kitűnő hangulatú tavaszi verseny bővebben…

Felkészülésem a Budapest Maratonra: negyedik, utolsó hónap

Véget ért a négy hónapos, 18 hetes felkészülésem a holnapi Budapest Maratonra. Hosszú nyár volt, könnyedén kezdődött, de döcögősre sikeredett ez az időszak.

Sok minden történt velem, futósérülés, sikeres versenyek és sok-sok megtett kilométer három országban. Végre eljött a maraton ideje!

Harmadszor vágok neki a Budapest Maratonnak, és tanulva az előző évekből nagyon komolyan vettem a felkészülésemet. Az idén a Hanson testvérek edzéstervét követtem.

Felkészülésem a Budapest Maratonra: negyedik, utolsó hónap bővebben…

Felkészülésem a Budapest Maratonra: harmadik hónap

Újabb hónap telt el, így már a harmadik is véget ért a 18 hetes, azaz négy hónapos felkészülésből a Budapest Maratonra.

Egy szinte tökéletes első és egy sérüléssel végződő második hónap után a harmadik a felépülésemet szolgálta és felkészített a szeptemberi Budapest Félmaratonra.

Két hét szünet után a felkészülés tizedik hetében újra előkerült a futócipő és felváltva bicajoztam vagy szaladtam, kezdetben csak rövid távokat. A heti össztáv pont egy félmaratonnyi lett, 21,1 km.

Felkészülésem a Budapest Maratonra: harmadik hónap bővebben…

Felkészülésem a Budapest Maratonra: második hónap

Csak úgy repül az idő, újabb hónap telt el és egyre közelebb kerül a maraton időpontja. Itt az ideje újabb áttekintésnek.

Az elmúlt négy hét minden volt, csak olyan nem amilyennek szerettem volna, sok minden hátráltatott és az is lehet, hogy elúszik az idei maraton.

A felkészülésem első hónapjáról az összefoglaló itt olvasható.

Már teljes erőbedobással folyt a felkészülésem, heti hat alkalommal szaladtam, ebből három laza és három kemény edzéssel.

Felkészülésem a Budapest Maratonra: második hónap bővebben…