Célbaérkezési idők eloszlása: 5K, 10K, félmaraton és maraton

Nagyon könnyű elmerülni a futóversenyek részleteiben. A felkészülés edzéstervei, a hatékony technikai kialakítása, a megfelelő felszerelés beszerzése, a frissítés kitanulása, a versenyzés elsajátítása és a versennyel kapcsolatos statisztikai adatok kielemzése csak néhány példa.

Mióta futok érdekelt, hogy vajon a futók célbaérkezési idejei hogyan viszonyulnak egymáshoz és ha statisztikailag kielemezzük ezeket milyen következtetéseket vonhatunk le.

A következő kérdésekre kerestem a választ:

  • Milyen eloszlást követnek a célbaérkezési idők?
  • Mennyire folyamatos az átmenet a profik és az amatőrök között?
  • Melyik időintervallumban a legsűrűbb a futók beérkezése a célba?
  • Vannak-e más sűrűbb időintervallumok?

Négy verseny — 5 km, 10 km, félmaraton és maraton — célbaérkezési idejeiről készítettem grafikonokat és ezek alapján vontam le a következtetéseket.

A kiválasztott versenyek

Négy versenyt szemeltem ki, mindegyik ismert hosszútávhoz egyet-egyet. A kiválasztásban szerepet játszott, hogy részt vettem az adott versenyen, így láthattam mi történt ott és tudom mit is elemzek. Azonkívül viszonylag nagy létszámú versenyek kellettek a minél pontosabb statisztikai adatokhoz.

Célom volt, hogy ezen elemzésből levont tanulságok a lehető legjobban alkalmazhatóak legyenek más versenyekre is, így csak meglepetésektől mentes versenyek kerültek szóba — például ezért nem a tavalyi, azaz 2014-es Budapest Maratont választottam, amit a szervezés és a kánikula összekuszált.

A kiszemeltek:

  • Cambridge parkrun 2015-06-20
  • St Ives 10K 2015
  • Budapest Félmaraton 2013
  • Budapest Maraton 2013

Az adatok feldolgozásához és a grafikonok rajzolásához saját készítésű számítógépes programot használtam, így minden részletét láthattam a folyamatnak és az infós énem is örülhetett egy kis kihívásnak.

5K: Cambridge parkrun

Az 5 km hosszú versenynek a Cambridge parkrun egyik júniusi eredményeit választottam. Ez a szaladás egy könnyen futható parkban került megrendezésre, szinte tökéletes, futáshoz való időjárásban.

A 378 célbaérkező idejét percenkénti lebontásban ábrázoltam.

5K: célbaérkezési idők eloszlása
5K: célbaérkezési idők eloszlása

A vízszintes tengely mentén az időintervallumok vannak feltűntetve — az olvashatóság érdekében leegyszerűsítve. Ezek az intervallumok egy perc hosszúak és így értendőek: 0:16 azt jelenti, hogy 0:16:00 óra és 0:16:59 óra között.

A függőleges tengely mentén látható szám mutatja meg, hogy az adott időintervallumban hány futó lépte át a célvonalat.

Nagyon jól látható, hogy csak alig néhány igazán gyors futó vett részt ezen a versenyen, akik 16 illetve 17 perc alatt teljesítették a távot. Az első kiugrást a 20 perces intervallum adja — arra számítottam, hogy a 19 perces lesz az, hiszen sokaknak cél, hogy beférjenek 20 perc alá.

A futók zöme 23-25 perc alatt ért célba — három perc alatt érkezett be a célba a futók negyede, ami meglepően sok, tekintve, hogy az első és utolsó futó között 27 perc különbség volt. Innentől fokozatosan csökken a futók sűrűsége és látszik, hogy jóval több volt az átlagnál lassabb futó, mint a gyorsabb.

Jómagam a 19:18 perces időmmel a 21. helyet csíptem el.

10K: St Ives 10K

Egy pár héttel ezelőtti 10 km-es versenyt szúrtam ki elemzésre, a St Ives 10K-t, amiről részletesen írtam nemrég.  Ez utcai verseny volt, profi szervezéssel és kicsit meleg, kicsit szeles, de tűrhető időjárással.

Az 510 célbaérkező idejét — akárcsak az 5K esetén — percenkénti lebontásban ábrázoltam.

10K: célbaérkezési idők eloszlása
10K: célbaérkezési idők eloszlása

A grafikonra pillantva legfeltűnőbb a sok kiugró, magas rész. Az első ilyennel a 40 perces intervallumnál találkozunk — sokan próbáltak beférni 40 perc alá, többek között én is, de az erős szél úgy látszik megfogta egy kicsit a futókat.

A 43 percnél levő kiugrás meglepő és nem találtam rá reális magyarázatot. A nagy többség 48-53 perc alatt tudta le a versenyt, ami után sokkal kaotikusabban csökkent a futók sűrűsége, mint az 5K esetén.

Az 57-58 percnél levő kiugrás magáért beszél, sokan próbáltak beférni egy óra alá — és látható, hogy sikerült nekik. Az 1:03 és 1:06 közötti nagy sűrűséget annak tulajdonítom, hogy ezek a futók is az egy órás időre pályáztak, de elfogytak a végére és belassultak — ezt a feltételezésem csak kilométerenként ismert részidőkkel tudnám alátámasztani, de ilyesmivel nem rendelkezem.

40:28 perces időmmel a 30. helyen zártam ezt a versenyt.

Félmaraton: Budapest 2013

Félmaraton esetén az egyik kedvencemet, a budapestit választottam. A tavalyin nem vettem részt, így maradt a 2013-as. A kellemes kora őszi időben futott versenyről részletesen itt írtam.

A 7436 célbaérkező ideje már teljesen megfelelő statisztikai elemzéshez. A lebontás mérete két perc.

Félmaraton: célbaérkezési idők eloszlása
Félmaraton: célbaérkezési idők eloszlása

A vízszintes tengely az időintervallumokat mutatja, a másodpercek viszont le lettek hagyva róla. Így értendő: 1:05-1:06 azt jelenti, hogy 1:05:00 óra és 1:06:59 óra közötti időintervallum.

A nagyobb időintervallum segített kiküszöbölni az egyedi kiugrásokat, és egy sokkal simább, szebb eloszlást láthatunk. Ez nagyon hasonlít a normális eloszlás — Gauss — görbéjére, a matematikusokra bízom, hogy bizonyítsák az állításomat.

Az első komolyabb emelkedő a görbén 1:35-nél látható, amit az 1:40-es és 1:45-ös követ. A következő lépcsőfok 1:55-nél van, míg a legtöbb futó 2 óránál érkezett be a célba. 2:15-nél még egy nagyobb ugrás figyelhető meg.

Nagyon szépen látszik az ábrán az, amit eddig csak feltételezni tudtam. A legtöbb futó kiválaszt magának egy tervezett időt, az szerint edz és lövi be a tempóját a versenyen. Félmaratonon a leggyakrabban kiválasztott idők az 1:30, 1:45, 2:00 és 2:15 óra, melyek esetében látható a kiugrás az ábrán.

Nekem 1:30:14-et sikerült szaladnom ezen a versenyen és a grafikont elnézve nagyon meglepett, hogy mennyire elől végeztem a tömeghez képest.

Maraton: Budapest 2013

Négyszer szaladtam a budapesti maratonon, így egyértelmű volt, hogy azok közül fogok választani ezen táv kielemzésekor. A tavalyi kritikán aluli kategóriába esik nálam, így még egy évet ugrottam vissza. Beszámolóm az akkori versenyről itt olvasható.

A 3991 célbaérkező futó idejét öt perces lebontásban ábrázoltam. A bejegyzés címe fölött lévő kép a 2014-es maraton percenkénti ábrázolása — engem egy sündisznóra emlékeztet, kielemzésének nem szívesen fognék neki.

Maraton: célbaérkezési idők eloszlása
Maraton: célbaérkezési idők eloszlása

A vízszintes tengelyen levő idők, akárcsak az előző grafikonok esetében, nem tartalmazzák a másodpercet. Értelmezése: 2:25-2:29 jelentése az, hogy 2:25:00 óra és 2:29:59 óra között.

A profik versenyébe nem sokan szóltak bele, 2:55 óra alatt alig 40 futó ért célba. Az első kiugrás a 3 órán belül teljesítők esetében jelenik meg. Jóval szembetűnőbb a 3:30 alá beférő futók száma.

A legtöbben a 3:55-4:00 időintervallumban értek célba. Ezt összevonva a szomszédjával látható, hogy a futók több, mint 10%-a eme rövid, 10 perces időszak alatt ért célba 3:50 és 4:00 óra között.

4:30-nál is egy komolyabb kiugrás látható, amit 5:00-nál egy szolidabb követ. Az 5:30-as limitidő után szinte teljesen megszakad a grafikon, gondolom többeket begyűjtött a záróbusz, mások pedig igyekeztek beférni a szintidőbe.

Nekem 3:34:16 óra alatt sikerült ezt a maratont teljesítenem.

Következtetések

Habár összességében két hétbe telt a versenyek kiválasztása, az adatok begyűjtése, a szoftver elkészítése és a grafikonok megrajzolása, örülök, hogy belevágtam ebbe a projektbe. Többet tanultam, mint amit itt meg tudtam osztani, nem csak a futással, de matekkal és infóval kapcsolatban is.

A bejegyzés elején felvetett kérdésekre választ kaptam és ez a legfontosabb. Ezen információk segítségével még egy fokkal jobban tudom mire számítsak egy futóversenyen — hogy csak egy tippet mondjak: egy igazán gyors versenyhez érdemes a nagy tömeget elkerülni már az elejétől fogva és most már tudom hol van a nagy tömeg.

Néhány fontosabb következtetés, röviden:

  • a befutóidők a normális eloszlást követik
  • a felkészülésből és az előre kiválasztott tervezett idők miatt sok a kiugrás a jól ismert időknél — például 3:30, 4:00, 4:30 óránál maraton esetében
  • a mezőny közepén hatványozottan több futó halad, mint az elején vagy a végén
  • a profik és az amatőrök között óriási a szakadék

4 thoughts on “Célbaérkezési idők eloszlása: 5K, 10K, félmaraton és maraton”

  1. Nagyon jó írás, sok érdekességgel. Egyetlen apróság, hogy a grafikonok lehetnének nagyobbak, mert az 5k-s kivételével a többi alig kivehető és a szemezgetéshez jobb, nagyobb felbontású kép jó lenne. Jó lenne, ha rá lehetne kattintani és megjelenne nagyobban.
    De ettől függetlenül érthető és kivehető, amiről írsz. Kár, hogy nem a 2014-es SPART vetted alapul, ott jobbat futottam, mint a 2013-on :).

    1. Régebb rákattintós képek voltak az oldalon, de sehogy se volt jó. Amúgy jobb klikk a képre és “Kép megjelenítése” vagy valami hasonló. Úgy nagyobb lesz.

  2. Klasszak a diagramok! Kár, hogy a teljesítmények nincsenek férfiakra és nőkre külön lebontva. Nemcsak profik és amatőrök közti különbségek vannak, hanem férfi és nő közötti különbségek is.

Hozzászólások lehetősége itt nem engedélyezett.